Ілошваї Шеймеш Пийтер

Ілошваї Шеймеш Пийтер
Народився	1520 невідомо
Помер	1580
Країна	Угорське королівство
Діяльність	поет
Медіафайли у Вікісховищі

Ілошваї Шеймеш Пийтер (бл. 1520, Королево, Україна — бл. 1580) — угорський епічний співак.

Діяльність

Мало що відомо про життя Ілошваї Петра Шеймеша, який діяв між 1548 і 1574 роками. У 1548 році він, ймовірно, був реформатським шкільним учителем у Надь-Іді(Вельке Іда), у власності сім'ї Перені. Саме тут він закінчив свою поетичну історію Олександра Македонського, згідно з ініціалами останньої строфи: cecinit Petrus in Idar  (співав Петро Іда [ро] н).. Однак слово in не може бути перекладено за допомогою i, і немає топоніму, що називається Idar, з іншого боку, у старих заголовках віршів назва іноді закінчується перед віршем s, тоді ініціали остаточних краток не мають сенсу, тому r також не слід враховувати тут. Тому наведений вірш можна пояснити як “Співаний Петром, Іданом”. Та найвидатнішим твором, який увійшов до скарбниці угорської культури, є його «Балада про Міклоша Толді», написана в 1574 році.

Пізніше він, здавалося, втомився від стаціонарного викладацького заняття, ставши більше мандрівним студентом. У серпні 1564 р. він закінчив свою роботу в Сату-Маре, в 1568 р. в Абауйсанто, влітку 1570 р. в Кошею. Його твори демонструють значну грамотність та знання класичної та християнської літератури. Він писав історичні пісні та догматичні вірші.

Творчість

• Historia Alexandri Magni (a. m. „Nagy Sándor története”) 6 részben, 1548-ból, legterjedelmesebb műve, 2828 sor. Forrása Curtius Rufus volt. Négy kiadása közül a legrégibb 1574-ből való.
• A nagy Szt. Pál apostolnak életéről és haláláról szép história a szentirásból. Három részben, 1564-ből, Szatmáron kelt. Szintén 4 kiadás: 1574, 1577, 1579 és egy év nélkül. Az nagy Szent Pál apostolnak életéroel es haláláról szép história, Debrecen, 1569.
• Sokféle neveknek magyarázatja (a keresztnevek jelentései, versekben), 1568-ban írta Szántón (Abaúj vármegye), Turi Pál szántói református lelkész leányának keresztelőjére, akkor Ilosvai Selymes Péter talán iskolamester volt Szántón.
• Ptolomeus királynak historiája (vallásos tárgyú), szerzette Kusalkőben. Első ismert kiadása 1588, további kettő a 16. századból. Historia regis Ptolomei..., Kolozsvár, 1588.

• Utolsó és leghíresebb műve a Toldi Miklósról szóló monda megverselése (Az híres neves Tholdi Miklósnak jeles cselekedetiről és bajnokságáról való história, Debrecen, 1574). Ezt használta fel Arany János a Toldi-trilógia megírásánál. Szilády Áron sejtése szerint Nyalábvárban. Perényi István ugocsai főispánnak ajánlta. Mindössze 101 négysoros versszak, de S.-nek és talán az egész XVI. sz.-nak legnevezetesebb költői műve azon okból, mert ez tartotta fenn a Toldi-mondát. A műnek csak ily anyagértéke van (mégpedig igen nagy), költői értéke rendkívül csekély; sem alkotás, sem kidolgozás tekintetében nem tartozik a század jobb művei közé. Az egész mese inkább adatok szervetlen halmaza; Ilosvai Selymes Péter előtt egy régibb szerkezet állt, amelyet nem ronthatott el egészen, s egyes részletekben még szépen látni a régibb változat erejét Ilosvai Selymes Péter átdolgozásában is. 1574 óta sok kiadása jelent meg, még 1861-ből is van új lenyomat.
  • Az hires neves Tholdi Miklósnak jeles cselekedetiröl es bajnaksagarul való Historia, Kolozsvár, 1673.

Nem költőibbek Nagy Sándor, Pál apostol és Ptolomeus történetei sem, amelyek mind latin prózai munkákat szednek versekbe, józanul ragaszkodnak a történeti adatokhoz és gondosan kerülnek minden mondai, tehát költői elemet. S. műveit új kritikai kiadásban együtt találjuk a Régi magyar költők tára IV. kötetében, Szilády Áron értékes jegyzeteivel. Általában Ilosvai Selymes Péterről való mai tudomásunk Szilády kutatásain nyugszik. Ugyan ő adta ki Toldi Miklóst az Olcsó könyvtárban is bevezetéssel 1882.

• Ilosvai Selymes Péter 1548 előtt is irt már egy éneket Nagy Sándorról, 1548-1564 közt több éneket «A próféták, királyok s vitézek dolgáról». Kürosz perzsa királyról és Nebukadnezár babilóniai uralkodóról is írt 1564 előtt. Nevét Ilosvai Péter alakban a Nagy Sándor története végső szakában maga irja; a Toldi versfejeiben latinosan Petrus Ilosvanust ir; mig több versfőben: Sericeus Ilosvanust; ez utóbbit lefordítva, kapjuk a nevét.